2010. augusztus 9., hétfő

"A legszürkébb emberben is van becsülendő érték"

..."Tudja, hogy abból is lehet jó ember, akinek a családja...hát... nem az igazi, na. De vannak, akik ezt nem értik meg. Vannak, akik mindig a szemedre vetik... Még olyan is van aki inkább azt mondogatja, hogy hosszú csontjai vannak, nem azt hogy: vagyok, ami vagyok, minek szégyelljem? "Sose szégyelld a származásodat - erre tanított az apám. - Lesznek majd, akik az orrod alá dörgölik, de azokat észre sem kell venni." És igaza volt. Nem tudom, hova tettem az eszem. De tanultam belőle. " ...

A fenti idézet a kedvenc könyvsorozatom egyik kötetének lapjait tarkítja. Ehhez a részhez szombat este értem el a regényben, és ez a pár sor jó 10 percre kizökkentett az olvasásból. Mert bizony úgy van ahogy Hagrid mondta: "vannak akik a szemedre vetik" ...

Olyan emberek akik a legnagyobb élvezettel az orrod alá dörgölik hogy sárvérű vagy, hogy mugli vagy, hogy félóriás vagy, .... hogy kövér vagy.

Jólvan, kifejtem hogy értsétek honnan jöttek ezek a gondolatok... Szóval...
Pénteken bulizni indultunk az egyik barátnőmmel, azonban mielőtt bementünk volna a szórakozóhelyre, meglátogattunk egy szupermarketet dohányárú beszerzés céljából. Majd ottmaradtunk a parkolóba iszogattunk és beszélgettünk mivel már régen láttuk egymást és volt mit mesélnünk...

Hanem egyszer csak odajött egy körülbelül velünk egy korú 17-19 éves lány és nagyjából ugyanennyi kort megélt fiú haverjai, úgy öten. Eleinte teljesen normális részeg jóarc fiataloknak tűntek akik jöttek ismerkedni és közösen piállni. Aztán elkeztdek a fiúk ércelődni, beszólogatni. Először nem is vettük fel nem válaszoltunk, mintha meg sem hallottuk volna, aztán megunták hogy nem tudnak bosszantani, mert csak az értelmes kérdésekre feleltünk (hol laktok..) és el is indultak, viszont a lány távozóban odavetette az egyik fiúnak hogy: " hallod ezek milyen rondák..." Elszakadt a cérna, utánna szóltam be kell valljam erre már én sem tűrtőztettem magam: "Hát ne haragudj nézz már magadra te sem vagy egy gyönyőrűség"

Erre persze a roppant öntudatos lány akinek soha nem szól be senki, mert valószínűleg ő a legmenőbb az osztályban rögtön visszafordult és felháborodva harsogta hogy: "beszólt hallottátok beszólt". Szó-szót, sértés-sértést követett..veszekedtünk.. Aztán megelégelte barátnőm is és megkérte hogy menjenek el, mert ők jöttek ide kötöszködni, ez sem tetszett persze a lánykának, de a barátai kicsit észhez tértek és érezték hogy mostmár túl messzire megy és elvitték..

Hát ennyi a sztori. Másnap pedig mikor olvstam Rubeus monológját hirtelen belém hasított az érzés, nagyon rosszul esett amit a lány művellt. Megtörtént az előítélet a vadőrrel, velem és számtalan emberrel a világon. Naponta találkozunk ilyennel végülis, de akkor is ugyanaz az egy szó motoszkáll a fejemben mint a szombati 10 perces merengés alatt: Miért ?

Lehet hogy én vagyok fordítva bekötve, de soha nem bántottam és nem is fogok bántani embert azért mert más, van olyan barátnőm aki nagyon sovány és van oylan is aki velem egy súlyú, volt olyan osztálytársam aki nagyon szép arcú volt és olyan is aki csúnyácska volt, és mégis mindegyiküket szeretem...

De a végére íme egy másik idézet: " Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán fontos az a szemnek láthatatlan" ...

2010. július 28., szerda

"Budapest várhat míg vége van a nyárnak.."

Na ja, ezzel csupán az az egy baj van hogy egy hónap plusz-minusz egykét nap és vége van a nyárnak. Utálom az évnek ezt az időszakát. Mikor eljön az augusztus egy csapásra megváltozik minden.

Mert ilyenkor két érzés közt csapongok. Az egyik lehetőség amikor kétségbe esetten erőlködöm és igyekszem egy napra minél több nyári programot bezsúfolni, kiélvezni a nyár utolsó napjainak, perceinek mindegyikét. De persze közbe végig érzem hogy ez nem az igazi, csak erőltetett dolog, mert legbelül marcangol az az érzés aminek a második lehetőség alkalmával totálisan átadom testem lelkem.

Ez az eset pedig az amikor teljes letargiába esem és egész nap semmit nem csinálok, minden barátommal és a családommal is kiállhatatlanul viselkedem és egész nap savanyú arccal azon rágódok hogy vége a nyárnak, eszembe jut minden fájdalmas jövőkép, és magamba roskadva azon évődök hogy mi vár rám augusztus 31-e után ismét.

Valahogy azt hittem hogy az idei nyár más lesz mint a többi volt, erre mi történt ? Megint semmit nem csináltam egész nyáron, na jó-jó az eleje egész pörgősen-nyarassan indult, de aztán bepunnyadt, az időjárás is folyton elromlik napokra és akkor arra ébred az ember hogy már megint itt az augusztus ?

Hát persze mert hinni a templomban kell...

2010. július 18., vasárnap

"Októberben betöltöm a tizennégyet"

Sok embertől hallom, hogy a mai fiatalok milyen gyorsan érnek és mennyire korán kezdenek mindent kipróbálni. Tudom én is ! A tesóm is szokott mesélni hogy mik zajlanak a sulijában, de azért tegnap vagyis bocsánat ma igencsak meglepődtem amikor két óra fele a parton iszogatva barát nőmmel összeakadtunk három kis részegeskedővel.

Kapásból látszott rajtuk hogy teljesen kiütötték magukat. Képzeljétek el a teljes részegséget, amikor megállni sem tudtok a lábatokon, akárkivel szóba elegyedtek, simán megégetitek a mellettetek állót a cigivel és a többi. Furcsa volt őket nézni, bevallom saját magamra emlékeztettek, bár az már három éve volt. Na nem mintha ma szent lennék, de most már tizenkilenc vagyok és nagyon nagy banzájnak kell lennie ahhoz, hogy én is így elintézzem magam. Pedig bizony volt amikor engem is csak a fal tartott meg, de akkor én tizenhat voltam. Ők viszont csak tizennégy évesek voltak sőt az egyiküknek még addig is hátravan három hónap.

Koruktól eltekintve nagyon rendesek voltak, végül is úgy alakult hogy kb. két órán át beszélgettünk velük, megtudtuk a fél életüket, segítettünk hányni a leányzónak és teljesen összespannoltunk. Jókat nevettünk velük és rajtuk. Hihetetlen élmény volt, sosem hittem volna hogy 3 tizennégy éves kamasz lesz a tegnapi buli fény pontja, mert hát igencsak szórakoztatóak voltak.

És igen még csak most mennek nyolcadikba, azt hiszem igazak a hírek a fiatalok korán kezdik, amúgy általában elítélem az ilyent, én tizenkét évesen még fogócskáztam, ezek meg már bulizni járnak...De ez most tetszett, aranyosak, jó fejek voltak, nyitottak, lehetett velük rendesen beszélgetni(mert azért már közben józanodtak) és ami a legfontosabb, ők nem az a minden pasinak felkínálom magam és minden csajt megszerzek ma éjjel fajta voltak.

Összességében a tegnapi csaj buli nagyon jó volt, ez a sztori csak egy kis része az egész éjjelnek, szóval megérte kimerészkednem a hőségbe.

Amúgy lehet hogy tényleg úgy lesz ahogy barát nőm jósolja lassan már a 13 éveseké a világ :D